A főváros relatív túlfejlettsége és az uniós forráselosztási szabályok változása miatt a 2021-2027-es uniós költségvetésben még kevesebb támogatásra számíthat Budapest – hívta fel egy keddi rendezvényen a figyelmet Tarlós István főpolgármester.
Megerősítette hétfői budapesti látogatása során a finn miniszterelnök, hogy a jogállamisági szempontok betartásához akarják kötni a következő uniós költségvetési ciklusban az EU-s támogatásokat, igaz a magyar miniszterelnök szerint egyelőre csak politikai szlogenként létezik ez a fajta a kondicionalitás. A magyar kormányszóvivő szerint ez az árukapcsolás egy zsarolás, amibe semmi esetre se megy bele a magyar kormány, így újra belengette a következő 7 éves keretköltségvetés esetleges vétóját.
Jelenleg úgy tűnik, hogy az összes tagállam kész elfogadni” az EU-támogatások jogállamisági feltételrendszerhez kötését – mondta a finn YLE közszolgálati csatornának nyilatkozva vasárnap Antti Rinne. Az Európai Unió soros elnökségét ebben a félévben betöltő Finnország miniszterelnöke mindezt azután mondta, hogy pénteken a témáról egyeztetett Brüsszelben és az elé időzítette, hogy ma (hétfőn) Budapestre, illetve Prágába látogat.
A Brexit még bármelyik irányba kifuthat, a magyar-horvát és magyar-osztrák határmenti EU-s program példaértékű, a Magyarországnak is fontos kohéziós és agrártámogatásokat pedig nem szabad drasztikusan megvágni 2021-től, mert az elmaradottabb régiókat igenis fokozottan támogatni kell – többek között ezekről beszélt a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Luca Jahier. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság közelmúltban Magyarországon járt elnöke hangsúlyozta, hogy az EP-választások után az európai politikai elitnek sürgősen lépnie kell és meg kell erősítenie az európai projektet, fenntarthatóbbá kell tennie a gazdaságot és szociálisabbá a társadalmi berendezkedést, mert enélkül az emberek frusztrációja a sérülékenyebb társadalmi csoportokon fog csattanni és a populista, antidemokratikus erőket fogják hatalomra juttatni.
Az Európai Parlament képviselői szerdán jóváhagyták az Európai Unió kutatási programjaira és az Erasmus+ programra szánt források összesen 100 millió euróval való bővítését.
Míg az Európai Bizottság 1,11%-os, a németek legfeljebb 1%-os EU-s költségvetési méretet akarnak a 2021-2027-es időszakban a közösség együttes gazdasági méretéhez (GNI) képest, ami afelé mutat, hogy a bizottsági javaslatból kalkulálható akár 20-25% körülinél is nagyobb felzárkóztatási és agrárügyi forrásvágással lesz kénytelen szembe nézni többek között Magyarország.
Az Európai Unió soros elnöki tisztségét ebben a félévben betöltő finn miniszterelnök nem tágít és mindenképpen el akarja érni, hogy a Magyarországnak különösen fontos regionális fejlesztési támogatásokat hozzákössék a 2020 utáni EU-s költségvetésben a jogállamisági feltételrendszerhez, ez a téma pedig feszültséget okot a két kormány között – írja a Népszava a hozzá eljutott belső, részben nem nyilvános jelentéseken alapuló külügyminisztériumi információk alapján.
Érdemi előrelépés nélkül zajlik immár második éve a 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló vita a tagállamok között, de a tárgyalások a következő hónapokban várhatóan jelentősen felgyorsulnak és esélyes, hogy a téli hónapokban már húsbavágó döntéseket hoznak meg a tagállamok - vázolta a következő hónapok keretköltségvetéssel kapcsolatos kilátásait a Közgazdász-vándorgyűlésen pénteken tartott előadásában Iván Gábor. Az Európai Tanács Általános Politikai Igazgatóságának vezetője szerint októberben és decemberben jöhetnek a fontosabb döntések, de benne van a levegőben, hogy végül áthúzódik a keretköltségvetésről szóló végső tagállami alku a jövő év első felére.
Egyértelműen az az alapforgatókönyve az Európai Bizottságnak, hogy megállapodás nélkül fog kizuhanni október végén az Egyesült Királyság az Európai Unióból, mert nincs életképes tárgyalási alternatívája a brit kormánynak az északír tartalékmegoldás helyett és emiatt Brüsszel holnap kiadja a hatodik no-deal Brexit felkészítő anyagát, illetve az EU-s költségvetést érintő fájdalmas döntéseket is előkészít - írja ma reggeli brüsszeli hírösszefoglalójában a Politico.
Előterjesztette szerdán az eurózóna közös költségvetésének egyik fontos eszközére az irányítási keretet az Európai Bizottság, ami azért érdekes Magyarország számára is, mert önkéntes módon az eurózónán kívüli tagállamok is "beszállhatnak" az eszközbe, de azért támadja az eszközt a magyar kormány, mert félelme szerint forrásokat von el a Magyarország számára kulcsfontosságú kohéziós politika területéről, illetve a forráselosztás képletében a fejlettségi szintet nem megfelelően vennék figyelembe.
Az Európai Unió Tanácsa rendkívüli intézkedéseket fogadott el az unió 2019-es költségvetésének végrehajtására és finanszírozására vonatkozóan Nagy-Britannia uniós tagságának megállapodás nélküli megszűnésének esetére - közölte az uniós tanács kedden. Aláhúzták, az intézkedések célja, hogy ne változzon a 2019-es uniós költségvetés finanszírozásából az unióban maradó 27 tagállamra eső rész, valamint, hogy mérsékeljék a megállapodás nélküli uniós tagság megszűnésnek (Brexit) a finanszírozásra gyakorolt hatását, amely számos területet érinthet, köztük például a kutatást és a mezőgazdaságot.
Az Európai Parlamenti választások után is folytatódnak az eurózóna-költségvetési eszköz kialakításáról szóló egyeztetések, mivel a tagállamokat leginkább megosztó több lényegi kérdésről eddig nem sikerült megállapodni - hangsúlyozta Varga Mihály az eurót használó uniós országok pénzügyminisztereinek (Eurogroup) kibővített találkozóját követően. Hazánk ezután is tartja magát ahhoz az állásponthoz, hogy az új eszköz nem vonhat el forrásokat a nem euróövezeti országoktól és nem veszélyeztetheti egyéb költségvetési célok finanszírozását - tette hozzá a magyar tárcavezető. Varga reakciója az alábbi kijelentésekre született:
"Az Európai Tanács 2019 októberében véleménycserét fog tartani a témában azzal a céllal, hogy még ez év vége előtt megállapodás szülessen" - ezt a fontos mondatot tartalmazza a tegnap éjjeli uniós csúcstalálkozóról készített összefoglaló.
A ma hajnalig tartó ülésen csak részmegállapodás született a 2021-2027-es EU-s költségvetés keretében létrehozandó eurózónás költségvetésről és a napvilágot látott információk alapján még nem dőlt el, hogy ebből a kasszából Magyarország úgy is kaphat-e forrásokat, hogy még az euró előszobáját jelentő ERM-II árfolyamrendszerbe sem lép be.
Az Európai Bizottság ma arra szólította fel a jövő heti állam- és kormányfői csúcstalálkozó résztvevőit, hogy határozzanak meg egy tárgyalási menetrendet, hogy őszre összejöhessen a politikai megállapodás a 2021-2027-es uniós költségvetés főbb kereteiről. Ellenkező esetben félő, hogy nem tud elindulni 2021. január 1-től a következő EU-s büdzsé és így projektek tízezrei és diákok, mezőgazdasági termelők százezrei fogják ezt a késedelmet megérezni, ahogy ugyanez történt a mostani ciklus fő számainak késedelmes elfogadása miatt.
Várhatóan csak kis összegű, 22 milliárd eurós lesz a külön költségvetési eszköznek beharangozott eurózónás büdzsé, és nem külön, hanem a 2021-2027-es közös EU-s költségvetésen belül jön létre - foglalja össze a június 13-i nagy döntés előtti legfrissebb fejleményeket a Bruxinfo. A cikk tartalma teljes fordulat felé mutat, hiszen Magyarország a jelek szerint még akkor is kaphatna pénzt ebből az eurózónás költségvetésből, ha nem lép be az euró előszobáját jelentő ERM-II árfolyamrendszerbe, igaz ez az összeg várhatóan nem lenne hatalmas.
100 millió euróval, mintegy 32,5 milliárd forinttal, javasolja növelni a kutatási és hallgatói mobilitási programok 2019-es keretét az Európai Unió idei költségvetésében az Európai Bizottság - derült ki a brüsszeli testület mai javaslatából.
Elfogadhatatlan az Európai Bizottság 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési javaslata, mert a Magyarország számára vázolt kohéziós politikai források "vágásának mértéke döbbenetes" - kritizálta újra a testület javaslatait mai sajtótájékoztatóján Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára számos ponton támadta "Brüsszelt" a következő uniós ciklusban körvonalazott forrásvágás miatt; ezzel együtt a Portfolio kérdésére megerősítette: a kormány továbbra is tartani szeretné azt az idei célt, hogy minimum 3, ideális esetben 3,5 milliárd eurónyi fejlesztési forrást hív le "Brüsszelből".
A nyár végére teljessé válik a 21-es főút Salgótarján és Hatvan közötti szakaszának négysávosítása - hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzet. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. oldalán elérhető adatok szerint öt szakaszban összesen 42 milliárd forintos fejlesztésről van szó, amelyből 36 milliárd forint az EU-s támogatás és a fejlesztés révén az autós menetidő Salgótarján és Budapest között közel 20 perccel csökken.
Egyebek között a közös uniós piac és költségvetés szerepét hangsúlyozza az a nyilatkozat, amelyet az Európai Unióba 2004 után belépett tizenhárom ország szerdai varsói csúcstalálkozóján fogadtak el - közölte Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az értekezletet követő sajtótájékoztatón.
Nincs határozott irány.
Szerinte nem emelkedtek jelentősen az árak.
Márciusban tetőzött a megbetegedések száma.
Nem egyértelmű a vámok hatása.
A Legfelsőbb Bírósága elutasította a vámok gyorsított felülvizsgálatát .
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
